Kérdésed, véleményed, javaslatod van?

Nézz szét archiv anyagaink között!
Szavazás
Első

vissza
Van segítség!
Szóbeli erőszak, megfélemlítés, elszigetelés, mozgásszabadság korlátozása, anyagi erőszak, erőszak – az erőszak fokozatai. Talán el sem hinnénk, hány embert érint mindez, zömében nőket és gyerekeket. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium SEBEK 2 című tanulmánykötetének bemutatásával helyzetképet adott az elmúlt időszak feladatairól és eredményeiről, amelyeket a családon belüli erőszakot elszenvedők védelmében tett.

A család fogalma egyet jelent a szeretettel, biztonsággal, elfogadással. Többségünknek. Ám vannak, akiknek e szóról a rettegés, a félelem és az erőszak jut először eszébe. Nemzetközi civil szervezetek adatai szerint a nyugat-európai és az észak-amerikai térségben három nőből kettő szenved fizikai, pszichikai és/vagy szexuális bántalmazástól. Minden második fizikai erőszaktól. Vajon mi a helyzet Magyarországon?

A jéghegy csúcsa

A NETZSARU adatai alapján 2008-ban országosan 11205 esetben rendeltek el nyomozást családon belüli erőszaknak tekinthető bűncselekmény ügyében. És ez csupán a jéghegy csúcsa. A jelenség természetéből fakadóan, a családon belüli erőszakról nincsenek pontos ismeretek, adatok, hiszen az esetek jelentős része otthon, intim, zárt közösségen belül, a csukott ajtók mögött történik. Mégis a rendőrség, bíróság, ügyészség; a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok; a települési önkormányzatok; az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, a Gyámügyi Igazgatás szervei; az oktatási és egészségügyi intézmények és a civil, önkormányzati és állami szervezetek statisztikáit, jelentéseit alapul véve valós problémával állunk szemben. Sajnos a családon belüli erőszak nem ritka és elszigetelt jelenség a magyar társadalomban. A gyermekek, nők, öregek, gyengébbek bántalmazása számos családban a napi „rutin” része, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a kutatások szerint, azok a gyermekek, akiket gyakran bántalmaztak, maguk is hajlamosabbak az erőszakos viselkedésre.

Tabu téma

A nők ellen elkövetett, illetve családon belüli erőszak ráadásul a mai napig tabu téma Magyarországon, amelynek mielőbb véget kell vetni. Tudatosítani kell az emberekben, hogy mindenfajta erőszak elkövetése és annak szemlélőként való eltűrése büntethető. Bár kívülállóként nehéz eldönteni, hol a határa más család életébe való beavatkozásnak, mégis fel kell hívni a közvélemény figyelmét, hogy a nők elleni, családon belüli erőszak nem magánügy, hanem emberi és büntetőjogi, esélyegyenlőségi, szociális, gazdasági és egészségügyi kérdés is egyben.

Van segítség!

A krízisellátó modellprogram 2005-ben kezdte meg működését az egykori Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium kezdeményezésére 8 regionális krízisközpont bevonásával, melyek a gyors, hatékony és komplex segítségnyújtást tűzték ki célul a családon belüli erőszak elől menekülő egyének és családok számára. A civil és önkormányzati fenntartású intézmények munkája sokat változott, fejlődött az elmúlt évek során. A program keretében komplex, maximum 2-8 hetes ellátást biztosítanak a rászorulóknak. A kríziskezelő hálózat intézményeinek elsődleges feladatai közé tartozik a bántalmazás miatt akut krízisben lévő gyermekes anyák, egyedülálló nők azonnali befogadása, közreműködése a fenyegetettség megszüntetésében. Lényeges megemlíteni, hogy biztosítja a bántalmazott szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást, gondozási-nevelési lehetőséget. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról gondoskodik. Fontos kiemelni, hogy a központok a reintegrációs ellátás keretében fokozatosan felkészítik a befogadottakat az önálló életvitelre, támogató családi és társadalmi kapcsolatok ápolására, illetve kialakítására. Mindezt intenzív és professzionális szociális munka, mentálhigiénés és jogi segítségnyújtás, hivatalos ügyintézés, szakemberekkel való konzultáció, esetkonferencia és a krízisellátás megszüntetésére tett előkészületek, tartós lakhatási megoldáskeresés bevonásával, alkalmazásával teszik.

 

A Regionális Kríziskezelő hálózat intézményei

 

Régió

Város

Fenntartó

Közép-Magyarország

Budapest

Magyar Vöröskereszt Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona

Közép-Magyarország

Budapest

S.O.S.Krízis Alapítvány

Nyugat-Dunántúl

Győr

Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona

Közép-Dunántúl

Oroszlány

Önkormányzat Családok Átmeneti Otthona

Dél-Dunántúl

Kaposvár

Borostyánvirág Alapítvány

Dél-Alföld

Szeged-

Szentmihály

Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Családok Átmeneti Otthona

Észak-Alföld

Nyíregyháza

Magyar Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona

Észak-Magyarország

Miskolc

Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthona

Nyugat-Dunántúl

Mosonmagyaróvár

Lehetőség Családoknak 2005. Alapítvány Családok Átmeneti Otthona

Közép-Magyarország

Törökbálint

Sorsunk és Jövőnk Kiemelten Közhasznú Alapítvány, Shelter-ház

Kelet-Magyarország

Szolnok

Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthona


 

Ki kell még emelni a 2006 elejétől működő Shelter-ház szerepét, amely a bántalmazott nők, valamint bántalmazott anyák és gyermekeik biztonságos elhelyezést biztosítja. Az intézmény címe és elérhetősége titkos, az áldozatok az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálaton (OKIT) keresztül kapnak segítséget és elhelyezést. A Magyarországon egyedüli, országos illetékességű intézmény célja, feladata a nők elleni, családon belüli erőszak áldozatai életének, testi épségének és biztonságának védelme az azonnali férőhelykereséssel.

Döntések és választások

Fontos megjegyezni, hogy az ellátottak elég magas százaléka tér vissza bántalmazójához. Ennek több oka is lehet, úgy mint a gyerekek érzelmi kötődése az apához, a bántalmazott érzelmi labilitása, kötődése, a bántalmazó zsarolása, félelem az újtól, a jövőtől, a bizonytalantól, a megélhetés, lakhatás elvesztésétől. Amennyiben egy nő úgy dönt, hogy visszatér a bántalmazóhoz, minden esetben menekülési és biztonsági terv készül számára, melyben megpróbálják felkészíteni egy következő lehetséges bántalmazás elkerülésére. Amennyiben a bántalmazásban gyerekek is érintettek, még hazaköltözésük előtt értesítik az illetékes gyermekjóléti szolgálat munkatársát is az esetről. Mindezek ellenére, a tapasztalatok szerint a visszaköltözött családok 20-30 százaléka újból menekülni kényszerül és ismételten felkeresi a krízisközpontokat. A rokonokhoz, családtagokhoz kiköltözők esetében a bántalmazottak helyzete nagy százalékban megnyugtatóan rendeződik, a család biztonságban érzi magát, a természetes támogató rendszer hatékony segítséget nyújt. A bántalmazott családok több mint 40 százaléka azonban családok átmeneti otthonába költözik tovább.

A kiadványról

Bár a kiadvány elsősorban szakembereknek szól, valamennyi a témára nyitott és érdeklődő számára hozzáférhető – kereskedelmi forgalomba nem kerül, közvetlenül a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól igényelhető. Az írások hitelesen mutatják be azt a komplex tevékenységet, amelyet a családon belüli erőszak elől menekülők érdekében a krízisközpontok munkatársai végeznek. A szakemberek tájékoztatásán túl kiemelt cél a lakosság figyelmének felkeltése is, hiszen fontos tájékoztatást nyújtani azokról a magatartás mintákról, amelyek minden felnőtt embertől elvárhatóak, ha erőszakos, bántalmazó magatartást tapasztal a környezetében.

 

 




MÉDIATÁMOGATÓK: Anyák Lapja - Baba Magazin - Baba Patika
Várandósság és szülés | Baba | Tipegő | Kisgyermek | Család | Egészség | Szépség | Vásárlói kalauz
Ajánló | Szakértők | Játék | Fórum | Piactér | Receptek | Linktár | Jogi nyilatkozat