Bizonyára akad az ismeretségi körben olyan várandós, aki ebben az időszakban számtalan könnyet hullat, pedig valójában nincs is rá igazi oka… Mindezért sokszor negatív érzelmekkel kísért időszakról beszélhetünk, amely tele van ingerlékenységgel, érzékenységgel és szorongással, pedig nem kellene feltétlenül így megélni ezt az időszakot.

Nem voltam önmagam…

„A terhesség alatt nagyon ingerlékeny és sírós voltam. Tudtam, hogy ezért a hormonokat, valamint az ismeretlentől való félelmemet okolhatom. Azt hittem, hogy ez hamarosan elmúlik magától. Bármennyire igyekeztem is azonban meggyőzni magam arról, hogy semmi okom a pánikra, egyszerűen nem tudtam ezzel megbirkózni” – meséli Laura, aki 25 évesen várta első gyermekét. Azt is elmondta, hogy megváltozott az önértékelése is: „Már nem voltam az, aki annak előtte, az »énem« állandóan változott, elveszítettem a biztonságérzetem.” Mindezekhez még hozzájön a terhesség alatti változásoktól való félelem: „Igyekeztem nem gondolni arra, milyen hatással lesz a terhesség az alakomra. De ez nem volt egyszerű, mert folyton azt láttam magam előtt, hogy mekkora leszek, hogy terhességi csíkjaim lesznek, a melleim megereszkednek, attól függetlenül, hogy szoptatok-e vagy sem, hogy kenegetem őket, vagy sem. Szinte láttam, hogy a lábaim visszeresek lesznek, és egymás után hullanak ki a fogaim…” Az efféle borúlátás azoknál a nőknél jelentkezik, akik mindennek, így a várandósságnak is csak a rossz oldalát képesek meglátni. Ilyenkor legtöbbször már az is segít, ha ráébresztjük őket, tőlük is függ, hogy milyen mértékű lesz a változás.

Féltettem a babát

A nő belső világa is rengeteget változik a terhesség idején. Érzékenyebb, kiszolgáltatottabb lesz, mert félti a gyermekét. „Rettegtem, hogy ki tudom-e hordani a babát. Néha azt álmodtam, hogy elvetélek. Nem tudom, hogy ezek a gondolatok honnan törtek rám, de képtelen voltam megszabadulni tőlük. Bár tisztában voltam vele, hogy a félelmem megalapozatlan, de aggódtam, hogy ez a sok negatív gondolat valós gondokat okozhat” – számol be az érzéseiről Laura. A terhesség alatt a nők félelme legtöbbször a gyermek egészségére és a szülésre vonatkozik. Néha a végletekig is elmennek, és saját babonájuknak esnek áldozatul, mintha ezen a módon próbálnák magukat felkészíteni az esetleges nehézségekre. Az érzés, hogy a magzat állapota tőle függ, olyan teher számára, hogy csak akkor sóhajthat fel, ha végre egészségesen a karjaiban tarthatja a csöppséget. A bizonytalanságtól való félelmében a nő állandó stressznek van kitéve, amely a saját és a gyermeke érzelmi állapotára is kihathat. Ezért is fontos, hogy a nő pozitívan gondolkozzon, és jól érezze magát a terhesség alatt. Másrészről azonban egy kis félelem még hasznos is lehet, mivel jobban ügyel majd egészségére, az aktivitásait az állapotához igazítja, és felelősségteljesen viselkedik.

Jó szülők leszünk?

„A pozitív terhességi teszt nemcsak engem, hanem a férjemet is örömmel töltötte el. Elárasztottak bennünket az érzelmek… Leírhatatlan érzés, hogy szülők leszünk. De vajon jó szülők leszünk?” – meséli az ifjú anyuka. A terhesség a legjobb alkalom arra, hogy partnerükkel végiggondolják a közös éle­tüket, valamint azt is, hogy milyen szülők kívánnak lenni. Ha nem szeretnék megismételni a saját szü­leik hibáit, akkor gondolják át, hogy mit tennének másként, hogy akaratlanul se kövessék el azokat. Ese­tenként arról is beszámolnak a kismamák, hogy ebben az időszakban megromlott a kapcsolatuk a férjükkel. „A férjem öt hónapon keresztül minden hisztériámat elviselte, maximálisan kielégítette a szükségleteimet, de mostanra elveszítette a türelmét, állandóan féltékeny és haragos” – meséli egy másik mama, Mónika. A férfiaktól ilyenkor azt várják el, hogy a párjuk támaszául szolgáljanak, magyarán, viseljenek el tőlük mindent. Továbbá azt is, hogy felnőtt módon reagáljanak, mivel asszonyuk helyenként felülmúlja egy dacos gyermek hisztijeit. De az ellenkező eset is előfordulhat: olykor a férj követel magának több figyelmet és szeretetet, sőt akár féltékenységet is érezhet a még meg nem született gyermeke iránt. Mindkét esetben nehéz lesz elkerülni a konfliktusokat és a könnyeket. A férfiak számára gyakorlatilag követhetetlenek a nőkben végbemenő változások, de valljuk be: a hölgyek ugyanígy vannak mindezzel.

A szex már nem olyan vonzó

Elakadások jellemezhetik a szexuális életet is: „Mindketten élveztük a szexet, de most elsősorban anyának érzem magam, és a szex már nem vonz annyira. Az orvos tanácsai ellenére szerintem igen­is árthatunk a gyermeknek szeretkezés közben” – érvelt a várandós Mariann. Ez az eset viszonylag sűrűn előfordul, teljesen megbolygathatja a párok kapcsolatát, és veszekedéshez, elégedetlenséghez vezethet. A lemondás a szexről nem célravezető megoldás, az ösztön hiányát pótolni kell. Néha elég egy simogatás, kis kedveskedés ahhoz, hogy a párok megőrizzék a közelséget, intimitást. Nincs szabály arra, hogy miként kell a partnereknek viselkedniük ahhoz, hogy fenntartsák az egészséges szexuális életüket, de fontos, hogy ne veszítsék el az egymásba vetett hitüket, valamint hogy egyik fél se érezze magát elhanyagolva vagy kisemmizve. Az őszinte beszélgetés rendszerint segít. A kilenc hónap alatt a nő hangulata sokszor változik, és lehet, hogy a szex sem nyújtja majd a várt élvezetet, de ez nem jelenti azt, hogy következő alkalommal nem lesz jobb... Az élvezet (pszichikai és fizikai), amit a társak a szeretkezés alatt és után éreznek, csak hasznára lehet gyermeküknek. A szeretettel és gyengédséggel teli légkör segíti a baba fejlődését.

Nem számolnak velem...

„Minden jól alakult a munkahelyemen, pont a fizetésemelésemre vártam, amikor terhes maradtam. Vágyom a gyerekre, de félek attól, hogy a munkahelyemen nem számolnak velem, mert szülési szabadságon leszek. Tényleg mindent újra kell építenem?” – veti fel Anna, egy a húszas éveinek a végén járó ambiciózus nő. Egyes nők a terhesség tényét úgy élik meg, mint akadályt a szakmai előmenetelben, amely éppen akkor felfelé ívelne… Részben igazuk is van, mert a szülési szabadság és a gyes alatt aktívan nem vehetnek részt a munkahelyi dolgokban.

A napos oldal

A megfelelő étkezés és fizikai aktivitás mellett az is megtörténhet, hogy a szülés után mindössze öt kiló súlyfeleslegtől kell megválni, amely szinte magától is eltűnik az újszülött gondozásának első, felettébb pörgős hónapjaiban. A mellek megereszkedésétől sem kell rettegni, ha meg-felelő alsóneműt hord a nő a terhesség alatt, és ápolja a bőrét. Valamilyen mértékű változásra lehet számítani, de nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni. A visszerek kialakulása ellen hordhat speciális harisnyát, nyáron már az is segít, ha üléskor nem keresztezi a lábait. Fontos továbbá, hogy rendszeresen mozogjon, kerülje a szűk ruházatot, hordjon kényelmes lábbelit, valamint hogy helyesen táplálkozzon és ne szedjen magára – a lábait terhelő – súlytöbbletet. Ha a visszerek mégis megjelennének, manapság már számos módszerrel megszabadulhat tőlük. A terhesség alatti haj- és fogproblémákat kissé eltúlozzák. A fogakat rendszeresen és helyesen kell ápolni, attól függetlenül, hogy várandós-e az ember vagy sem. Hogyha a leendő anya a kal­ciumhiánytól fél, nőgyógyászával egyeztetve szedjen olyan vitamin- és nyomelem-készítményeket, amelyekkel a hiányállapot megelőzhető. A terhességi csíkok megjelenése elkerülhető, ha rendszeresen hidratáljuk, ápoljuk a veszélyeztetett felületet már a terhesség első heteitől, de akár előtte is.

Mindent egybevéve

Terhessége alatt terelje el a negatív gondolatokat, vagy ossza meg őket a partnerével, barátaival, hogy együtt megoldhassák. Ne gyűjtögesse magában a szomorúságot, a félelmet, haragot… Senki nem fogja elítélni, ha a könnyei a valós tehetetlenségét tükrözik, és azért sem, ha szeretetre éhes és megértésre vágyik. A többi várandós is hasonló gondokkal küszködik, de mindig akad valaki, aki segít megoldani a leküzdhetetlennek tűnő gondokat, és támaszt nyújt ebben az – egész életünket tekintve – átmeneti, rövid időszakban.

Forrás: Anyák lapja